Egy teljesítmény margójára

Nem igen szoktam külön egy-egy játékost kiemelni a csapatból, hiszen a mi játékunk csapatjáték. Minden egyes játékosnak megvan a feladata, mint a régi mechanikus órákban a fogaskerekeknek. S ha mindenki jól teszi a dolgát, kitünően működnek együtt, akkor jönnek a győzelmek. Van akinek látványosabb, van akinek kevésbé látványos feladatai vannak, és még mérkőzésről, mérkőzésekre is lehetnek eltérések. Egy a lényeg, ha valaki csapatjátékra adja a fejét, akkor CSAPATBAN kell gondolkodnia! A sikereink is közösek (függetlenül a pályán eltöltött időtől), és a kudarcainkért is együtt kell vállalnunk a felelősséget.

Éppen ezért rendhagyó, hogy külön szóljak egy emberről, annak teljesítményéről. (Utoljára 2008-ban, Préger Laura serdülőben dobott 69 pontja után tettem ilyet.) Ám úgy érzem, azért vannak olyan teljesítmények, amelyeket meg kell süvegelni, még akkor is, ha ebben a társak munkája is benne van.

A 2013-as év utolsó bajnoki mérkőzését játszottuk Budapesten, a régen több nagy csatát is megélt Kinizsi utca 1-3 alatt. Fiatal csapatunkból Kálmán Enikő több mutatóban is (számszerint négyben) kétszámjegyüt ért el. Dobott 31 pontot, közte öt hármast. Szedett 16 lepattanót, szerzett 10 labdát, kiharcolt 15 faultot. Igaz, nem kétszámjegyű, de úgy mellesleg 7 gólpaszt is adott. Ez 56 IBM pontot ért.

Ha hordanék, megemelném kalapom e teljesítmény elött. Így, csak gratulálok Enikő!

Hírek: