Dicső Múlt

SMAFC-NYME - Alapszabály (PDF)

Egyesületünk hazánk legidősebb és Európa még ma is működő sportegyesülete, mely túlélt két világháborút és jó néhány rendszerváltást; -az idők a rendszerek változnak, a SMAFC örök.

„Egyesületünk hazánk legidősebb és Európa még ma is működő sportegyesülete, mely túlélt két világháborút és jó néhány rendszerváltást; -az idők a rendszerek változnak, a SMAFC örök.” Dr. prof. Winkler András

A selmecbányai akadémián az öntevékeny testedzés az 1860-as évek közepén indult meg. Az ifjúság testedzését a tanári kar is felkarolta, pártolta, sőt a testedzéseken is jelen volt. Ebben az időben azonban a testedzésnek kinevezett tanára még nem volt. A testnevelés feladatát az ifjúsági sportkör vezeői látták el. Az Akadémia öntevékeny testedzés mellett országos viszonylatban is sok kiváló sportolót adott az országnak. 

Az akadémiai tornaegylet 1860-ban alakult meg a hallgatók önkéntes csoportba tömörülésével. Hampel Adolf és Cseh Lajos kezdeményezésére 1865-ben szerveződött alapszabály szerint működő, névvel jelzett egyesületbe Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia Sportegyesülete néven. A leányvárban, majd később az óvárban tartott testgyakorló órákon a torna mellett legnagyobbrészt a kard és tőrvívást gyakorolták. A sportklub működése fokozatosan bővült és egyre több sportágra terjedt ki. A sportklub sok dicsőséget szerezve 1918 őszéig működött Selmecbányán, amikor a főiskola ősi székhelyét elhagyni kényszerült.

1919-1945

A Sopronban otthonra lelt főiskola 1919 tavaszán a legnagyobb nehézségek között kezdte meg működését az egyesület ekkor már a mai Soproni Műegyetemi Athletikai és Football Club néven. A mostoha körülmények miatt a főiskolai sportélet évekig nem indulhatott meg. Az ősi székhelyről való áthelyezés a Sportkört minden vagyonától, felszerelésétől megfosztotta. Az ifjúság 1925. március 23-án a "Fősikolai Atlétikai és Football Club" újjáalakítását. A sportélet fellendülését azonban az évről-évre jelentkező pénzhiány, a nagymérvű tanulmányi elfoglaltság és a saját sportpálya hiánya akadályozta. Ennek ellenére különösen a második világháborút közvetlenül megelőző években a Főiskola sportolói kitűnő eredményeket értek el.  

A testnevelésben 1934-ben változás állott be. A Főiskolát szervezetileg a Budapesti József Nádor Műegyetemhez csatolták és ekkor nevezték ki a Főiskola első testnevelő tanárát. A felszabadulás után a testnevelés tanszéket kapott. A testnevelési tanszék a kötelezően előírt tantervi órákon felül a hallgatók tömegsportolását is irányítja, ezért évente évfolyambajnokságokat bonyolít le különféle labdajátékokban. Országos szinten az agrár sportnapok mérik le és segítik elő a testnevelés fejlődését. 

1946-1960

A második világháborús összeomlásban a Fősikola sportkörének minden felszerelése, irattára, győzelmi emlékei megsemmisültek. Felszerelés és edzési lehetőségek hiányában a sportkör ismét évekig nem működhetett. A Főiskolán csak öntevékeny és szórványos sportolás folyt. A rendszeres sportolás 1947-ben indult meg. Ma már anyagiak hiánya nem akadálya a rendszeres edzéseknek és a versenyzésnek, mert a szükséges fedezetet a KISZ Ifjúsági Sportbizottság Egytemi és Főiskolai Sportközpontja rendszeresen kiutalja. Ahallgatóság részére sportolás céljára hetenként két szabad délután van órarend szerint biztosítva. A felszabadulás nem csak Főiskolánk életébe, de az egész magyar sportéletbe döntő változást hozott. Most már csak a sportpálya megvalósításának ügye vár megoldásra.   

A SMAFC kosárlabda szakosztálya az egyetem történetét számos sikerrel gazdagította. Az 1948-49 -es bajnoki évet követően, amikor az azóta már legendássá váló csapat veretlenül nyerte az NB. II-t, és három évig a legjobbak között az első osztályban játszott a magyar bajnokságban. Rövid hullámvölgy után, a nyugati csoport bajnokaként 1964-ben újra kiharcolták a feljutást. Az ezt követő időszakban az élcsoport tagjai közé tartozott SMAFC és országos egyetemi és főiskolai bajnokságot nyert Krasznai Ferenc csapata. Több alkalommal is az MNK döntőjébe jutottak, s az 1967-es és 1968-as bronzérem után 1969-ben megnyerték a kupát. Két akkori játékos, Orbay László és Tvordy György, a magyar válogatottban is szerepelt. A’70-es évek változó sikerekkel hoztak az egyetemi kosarasok.

1969-ben Magyar Népköztársasági Kupát nyert csapat tagjai

Tóth Kálmán, Trokán Pál, Záray Károly, Balsay István, Bakonyi Gábor, Krasznai Ferenc, Varga Sándor, Kovács Imre, Takáts Péter, Koloszár József, Pirkhoffer János Bakk László, Balogh Sándor, Orbay László, Tvordy György, Kisteleki Péter, Káldy József

Kosaraslányok a SMAFC színeiben

A hatvanas években Sopronban városi eseményszámba ment, ha a SMAFC itt hon játszott valamelyik neves hazai kosárlabdacsapattal. A fiúk – akik egyben egyetemi hallgatók voltak – rendkívüli népszerűségnek örvendtek, büszke volt rájuk mindenki.

Akadt aztán ekkoriban egy évfolyam a faipari mérnöki karon, ahol a leányhallgatók arra az elhatározásra jutottak, megpróbálnák kiegyensúlyozni a mérleg serpenyőjét: megalakítani a SMAFC női csapatát. Szerencsére az ötletet felkarolta évfolyamtársuk, Bakk László, a fiúcsapat tagja.

1963-ban megalakult a SMAFC női csapata. Az új trikók bemutatásáról fénykép is készült.

Nézzük csak meg, kik voltak az alapítók. Balról jobbra:
Schneider Márta, Bognár Klára, Nagy Katalin, Stróbl Judit, Ütő Csilla, Parádi Gertrúd, Csertő Györgyi.

S hogy mit keresnek a képen a fiúk? Évfolyamtársként ők voltak az edzőpartnerek, szintén balról:
Zombori István, Szalay Ferenc, Tóth Zoltán, Hanyvári Csaba, Szendrői Csaba. A kép jobb szélén nem a sztáredző, hanem Shemelis Yirgou – nekünk csak Simi – etióp erdőmérnök-hallgató, Hailé Szelasszié császár rokona látható, aki éppen arra járt, s jelenlétével színesített e a képet.

Az NB I.-be törekvő fiúcsapat mellett egyértelmű volt, hogy a lányok a városi, majd megyei bajnokságban vesznek részt. Ennek megnyerését követően előbb nem volt lehetőség arra, hogy megküzdjön a csapat az NB II.-be való feljutásért.

Közben azonban bővült a játékosok köre:
Pozsgay Judit, Borsai Katalin, majd Földi Hajnalka, Földi Judit, Brandisz Edit, Berényi Mária, Varga Márta, Leel-Eőssy Marianna, Györke Emma, Tormási Erika, később Frank Ágnes, Németh Hajnalka és Németh Gyöngyi erősítette az együttest.